3.fejezet

Sok boldog születésnapot, Debi!
Sorry, de ez egy kicsit rövidebb lett. Mert ezt csak egy kis ,,pótlásnak" írtam, hogy ne nagyon üssön el a két fejezet (előtte-utána). Remélem azért tetszik. Komikat kérek.



3. Legény és leánybúcsú


Jake nyomott még egy csókot a számra és elment.
- Mit fognak csinálni? Ugye nem lesz sztriptíz meg semmi ilyen.
- Nyugi csak vadászni mennek.
- Ja, akkor megnyugodtam.
- Mi pedig - kezdte Rosalie -, divatbemutatót csinálunk.
- Amennyi ruhánk van – cinkosan összemosolyogtunk anyuval.
- Na látjátok – húzta ki magát Alice.
- Akkor kezdjük – mondta Esme.
Először estélyi ruhákat vettünk fel és sétáltunk végig a nappali közepén. Azután a nyári ruhákat vettük fel.
Rosalie egy csinos bikinit vett fel, ami természetesen rózsaszín volt.
A bikini bemutató vicces volt, mert Esme-ék sosem fognak felvenni ilyesmit.
Esme nyári ruhaként egy térd felett érő ruhát vett fel. Olyan fiatalnak nézett ki és így még fiatalabbnak nézett ki.
Én egy bikini felsőt vettem fel egy lapszoknyával.
Mindenkinek elnyerte a tetszését.
Anyu nem öltözködött ő inkább a bemondó volt. Alice pedig a ruhákat adta, hogy válogassunk.
- És végül, de nem utolsó sorban az otthoni divat – mondta be anya.
Egy egyszerű melegítőnadrágot és egy rövidujjú felsőt vettem fel.
Vége lett a bemutatónak és leültünk a kanapéra.
- Ez jó volt – mondta Rose.
- És ki nyert? - kérdeztem.
- Egyértelműen te – közölte Alice.
- És mi a nyeremény? - kérdőn néztem rá.
- Egy felejthetetlen esküvő és egy szexi férj – mondta mosolyogva Alice.
- Mit csinálnak a fiúk? - kérdezte anyu.
- Emmett egy grizzlyt idegesít. A többiek pedig nézik. Bocsi, de csak ennyit láttam.
- Semmi baj – mondtam.
Az este boldogan telt és mindenki mesélt valamit az életéből. Esme kezdte.
- Nekem volt már egy férjem, akit Charles Evensonnak hívtak, de mindig megvert. Nagyon örültem, amikor behívták katonának, de kiderült, hogy terhes vagyok. Elszöktem otthonról és megszültem a kisbabám, de sajnos csak pár napig élhetett. Meghalt és én is vele akartam lenni. Ezért úgy döntöttem, hogy leugrok egy szikláról. Carlisle megtalált és megmentett – mesélte el életét.
Aztán Rosalie, Alice és végül anyu.
- Én emberként nagyon ügyetlen voltam. Edwarddal is csak véletlenül találkoztam, ráadásul Forksban.
- Miért, mi bajod volt Forkssal? - kérdeztem.
- Utáltam az esőt. Viszont Edwardért mindent megtettem, és meg is teszek.
- De jó – mondtam és átöleltem.
Az este többi része jól telt csak négykor Alice rám parancsolt, hogy fáradt leszek az esküvőmön.
Már izgatottan vártam a holnapot és csak nehezen tudtam elaludni.